10 tény, amit talán nem tudtál a sakkról I.
A sakk a legrégibb játékok közé tartozik. A sakkjátszma is saját fejlődésen ment keresztül. Módosultak a szabályai, de a hosszú történelem során különféle érdekességeket is feljegyeztek. Tudtad például, hogy:
1. A lehetséges egyedi sakkjátszmák száma sokkal nagyobb, mint a világegyetem elektronjainak száma. Az elektronok számát körülbelül 10 ^ 79-re, míg az egyedi sakkjátszmák számát 10 ^ 120-ra becsülik.
2. Az elméletileg lehetséges leghosszabb sakkjátszma 5949 lépésből áll.
3. A legtöbb lépésszámú parti, amíg bekövetkezett a sáncolás, a Bobotsor és Irkov mérkőzés volt 1966-ban. Sáncolásra csak a 46. lépésben került sor, amikor a legtöbb parti már a végjátékba megy át.
4. A sáncolás olyan lépés, amely során a játékos egyszerre mozgatja a királyt és a bástyát. Egészen 1561-ig ezt a lépést valójában két egymástól független lépés sorozatában hajtották végre. A játékos az első lépésben áthelyezte a királyt, majd a második lépésben a bástyát.
5. A „sakk“ szó a perzsa „Shah Mat“ kifejezésből ered, aminek jelentése „a király halott“.
6. Bláthy Ottó (1860-1939) szerkesztette meg a leghosszabb sakk feladványt, amelyet csak a 290. lépéssel lehetett megoldani.
7. Egy 1973-as clevelandi sakkversenyen a rendőrség letartóztatta a verseny rendezőjét, és elkobozta a sakk-készleteket azzal a váddal, hogy nem rendelkezik szerencsejáték-engedéllyel (a nyertesek pénznyereményei) és játékfelszerelés birtoklási engedéllyel (a továbbiakban: sakk-készletek).
8. A huszár sakktáblán való vándorlására több mint 122 millió különböző lehetőség kínálkozik.
9. A leghosszabb hivatalos sakkjátszma a 269. lépésig tartott (I. Nikolic - Arsovic, Belgrád 1989) és döntetlennel végződött.
10. A kezdő pozícióból nyolc különböző módon lehet sakk-mattot adni két lépésben, és 355 módon lehet sakk-mattot adni három lépésben.
